Miután Lacza feltette a kérdést a kommentek között, hogy vajon meghalt-e a blog, szükségét érzem, hogy megosszam veletek pár gondolatomat.

Először is, remélem lesz időm továbbra is blogra. Az elmúlt másfél hét elég húzós volt a munkahelyemen. Nem sok mindenre volt időm, a blogra és az amerikaifutballra még kevesebb. Remélem ez most kicsit változik, legalábbis hétvégén lesz időm kicsit ide is koncentrálni.

Másodszor:

eléggé taszít (finoman szólva) az, ami az utóbbi hetekben magyar amerikaifutball címszó alatt történik. Aréna, nevezések, kizárások, fellebbezések, stb... Nem tisztem és nem is akarok semmilyen szinten igazságot tenni, főleg azért nem, mert ez már nagyon távol áll tőlem.

Az arénán mint néző vettem részt, így nem tudom pontosan, mi történt, de szerintem jobb, ha fátylat borítunk rá és mindenki inkább a jövőre koncentrál, főleg, hogy leginkább mindenki úgy tudja elmondani a véleményét, hogy vagy részt vesz a következő arénán vagy nem. (Vagy esetleg négyszemközt megbeszéli a gondjait a másik csapattal vagy a szervezőkkel. - de ez már eléggé földtől elrugaszkodott elképzelés) Félre ne értse senki, semmi bajom X vagy Y csapattal, csak nem vagyok meggyőződve a kommentekbe foglalt fikázások hasznosságán, ha nem kíséri konstruktív kommunikáció az érintett felek között.

Más.

A magyar bajnoki nevezések körül kialakult szappanopera, tragikomédia, nevezzük aminek akarjuk, legkevésbé sem tűnik annak, ami; egy egyszerű hivatalos procedúra, melynek szinte fel sem kéne tűnnie.

Ahogy írtam, nem akarok komolyabb véleményt nyilvánítani a naponta érkező újabb felvonásokról, mert nem ismerem a részleteket, de azt elmondhatom, hogy elszomorít, amit látok. Nem tudom, kinek van igaza (a MAFSZ-nak, a csapatoknak, a játékosoknak vagy a kommentelőknek), talán nem is fontos. Sok komment érkezett itt is és az nfl.hu-n is ezzel kapcsolatban. Annyiban igazuk van, hogy ez már nem a fociról szól. Számomra ez a lényeg. Nem az amerikaifutballról szól az ami most folyik, így nem is érdekel. (Nem érdemes boncolgatni, hogy érintett vagyok-e vagy sem.) A még szomorúbb az, hogy bár közvetlenül nem a játékról szólt az elmúlt pár hét, komoly hatása lesz a magyar amerikaifutball jövőjére, az biztos. Rövid távon kérdéses, milyen versenynaptár és lebonyolítás várható a megmaradt csapatokkal, hosszú távon az a kérdés, hogy a kizártak közül ki az aki túléli ezt az időszakot és hogy jön ki belőle, és ki az aki sajnos lehúzhatja a rolót.

Ez az egész fárasztó. Tudom, hogy sokan vannak, akik rápörögtek erre a témára, én nem. Engem ez a történet fáraszt és kiábrándít. Ilyenkor felmerül bennem a kérdés, hogy érdemes-e a magyar focival foglalkozni. Persze ez csak költői kérdés, hisz nap, mint nap ezzel foglalkozom, érdekel, szeretem. Ettől függetlenül úgy döntöttem, hogy ha nem muszáj, nem foglalkozom az itthoni történésekkel itt a blogon. Természetesen a mérkőzésekről és egyéb szakmai dolgokról szívesen írok, esetleg véleményt formálok, de ilyen papírosdival és hasonló, a sporttól távol álló ügyekkel inkább nem fárasztom magam és titeket sem.

Remélem jövő hét pénteken lezárul ez a kalandos, de nem túl szórakoztató nevezési történet. Utána már csak versenynaptárat kell megvárni, aztán lassan a lovak közé csaphatunk.

Addig is megpróbálok hétvégén több figyelmet fordítani a blogra és összedobni valamit.